Aeroflot, avagy mindennel repülj, csak...
Indulok Kubába!
"A repülőtéri check-in után a jegykezelésnél oroszok vannak csak körülöttem. Az átvizsgálásnál a személyzet azt mondta, hogy ezen a járaton ritka a külföldi vagy a magyar (a későbbiekben Ti is megértitek, hogy miért). Az úton legalább Moszkváig pihenhetek. Az izgalmasabb úgyis a Moszkva és Havanna közti járat lesz, hiszen ott már nagyobb valószínűséggel a sorstársaimmal találkozhatok."
Ezek a mondatok akkor születtek, amikor az út elején voltam. Most egy parányit más szemszögből látom a dolgokat, egészen pontosan a WC szemszögéből. Örömmel nyugtáztam, hogy a Kubában töltött idő alatt az utcai paladarok (Magyarországon kb. a piaci IV. osztályú étkezdékhez hasonlítanám azzal az eltéréssel, hogy állva kell elfogyasztanod az ételt, vagy leülsz a járda padkájára jobb esetben) megbízhatóbbak voltak, mint akármelyik étterem, a repülőtéri kosztot ne is említsük (egyedül attól lett gyomorrontásom).
Az Aeroflot Légitársaság olcsó repülőjegyeket árul Kubába. Első pillantásra is lehet hátrányokat látni, például, hogy csupán 8 órás várakozási idő van az átszállásnál, a többi ínyencség csak utána derül ki. Kimondottam humoros dolognak tartottam, hogy amikor fölszálltunk a Moszkva-Havanna járatra azt közölték velünk, hogy NINCS ALKOHOLTARTALMÚ ITAL a 12 órás járaton. Persze csak addig volt jópofa, amíg kiderült, hogy nem viccelnek. Ezzel az intézkedésükkel sokunknak a szívébe lopták magukat (valószínűleg fele sem megy a társaságnak velük legközelebb). Azért gondoljuk át őszintén, Földünk két piafogyasztó nagyhatalma összetalálkozik egy repülőgépen... megértem az óvintézkedéseket, csak az elfogadás nem megy...
Ismét Moszkvában vagyok és a tranzitban várok... hasonlóan, mint mikor kifelé mentem 9 napja. A Café Ritazza és az Irish Bar találkozásánál a félkör alakú narancssárga műbőr székemen üldögélek. Kifelé a 8 órás várakozásnál ugyanezen a helyen cinkostársamra leltem. Magyar hangra lettem figyelmes, majd kiderült, hogy ők is ugyanannyi üldögélés után indulnak tovább távolkeleti desztinációjuk felé üzletkötés céljából. Míg egyikőjük aludt, Péter velem hősiesen tartotta az ébrenét állapotát, hogy utána majd nagyot aludjunk a repülőgépen. A 8 óra önmagában nem tűnik soknak, de mikor éjféltől kell reggel 8-ig föntmaradni úgy, hogy előző nap reggeltől készültél az útra, úgy már egészséges kihívás.
Az ébrenlétet már csak megfelelő söradagokkal tudtuk megvalósítani. Majd mikor fél óra volt már csak hátra a boardingig a kapunál elindultam. DE HOVA??? Egyedül azt hagytam figyelmen kívül, hogy az F tranzitból a D terminálig eljutni kb fél óra (senki nem készített föl erre), így az utolsó 200 méteren már úgy futottam, hogy Ben Johnsont is megszégyenítettem volna. Mindenkit lesöpörtem, hol a táskámmal, hol mellbedobással, hol vállal. A biztonságiak már ott is ismernek...
Havanna-Moszkva-Budapest járatnál csak 5 órás várakozási idő volt. Hamarabb eltelt, mert adtak programot. Már a havannai járaton rosszul lettem a repülőgépen felszolgált ételtől, utána már alapelfoglaltsággá vált, hogy a terminálokon az összes mellékhelyiséget akár többszörösen is meglátogassam. Egész jól kiismertem magam a a moszkvai repülőtéren, de nem vágyom vissza. Összeszorított farpofákkal elhagytam Oroszországot és ismét itthon vagyok.
A kubai érdekességekről a következő cikkekben olvashattok:)